"Én azt a kérdést szeretném feltenni, hogy ha valaki modjuk "rossz szokásból" "szívja" a fogát, a fog károsodhat? És még valami: 3 éve Karácsonykor, fadíszítés közben magamban megjegyeztem, hogy olyan furcsa, különös íz van a számban, mintha romlott aszalt fügét ettem volna. Egy ismerősöm azt mondta, hogy rohad a fogam. Bár nem állandó ez az íz. Egészen azóta nem éreztem kb. most szombatig. Ez a "fogrohadás" lehetséges?"
Természetesen a fogorvosi vizsgálat sokat segítene, mind a "fogszívás" mind a szájszag és kellemetlen íz ügyében én az Ön helyében mindenképp felkeresném a fogorvost e tünetek tisztázása, majd kezelése ügyében. Így látatlanban a következő gondolataim lennének megjegyzéséhez:
Szerintem, annak, hogy ez a rossz szokás kialakult, oka kell legyen. Amikor "megszívja a fogat" annak lehet egy ínyt masszírozó hatása, a nyelve odatapad, megnyomja a kérdéses területet és talán teljesen tudattalanul, de megpróbálja megtisztítani ezt a területet, azáltal hogy a nyálat átszívja a fogközökön. Meg kellene tehát vizsgálni, hogy mi az ami elindítja ezt a mozdulatsort, ínygyulladás, fogszuvasodás, beékelődött ételmaradék - valami kell legyen ami irritálja az ínyt vagy a fogat és elindítja a mozgássort. (Akár egy beékelődött kis finom dióhéj olyan kellemetlen ínygyulladást okozhat két fog között, ami máris maga után vonhatja ezt, a szívogatással ugyanis akaratlanul el akarjuk távolítani a gondot okozó idegen anyagot, a gyulladt ínyt pedig szeretnénk megnyugtatni)
A fogrohadást én szakszóval fogszuvasodásnak nevezném. Azaz amikor kilyukad a fog. A rohadást baktériumok okozzák, akkor is ha egy almáról van szó, mely megrohad a szemétben és akkor is ha a szájban levő fogról van szó. A fogon ottmaradó lepedékben, ételmaradékban rengeteg baktérium van. Ezek a bacik a táplálkozásuk során "megeszegetik" amit a lepedékben találnak (pl. cukrot), lebontják ezeket és helyettük savakat termelnek. A savak marják az ép zománcfelszínt. Idővel a zománc egysége megszakad, a baktériumok bejutnak a fogszövetbe. A fogszövetben is vannak szerves anyagok illetve a lepedék a továbbiakban is ott marad, így a bacik bomlasztó munkája egyre szabadabban és védettebben a fog belsejében folyhat tovább. A bomló lepedék, ételmaradék és fogszövet a bacikkal együtt kellemetlen, rohadó szagot eredményez, ezt a fogorvos cariesz szagnak, vagy fogszuvasodás szagnak nevezi. A fogszuvasodás mellett, ha ez a fogíny közelében van, a két fog közti területen gyakori, hogy ínygyulladás alakul ki. Az ínygyulladásban szintén baktériumok vesznek részt, így ennek ismételtel kellemetlen, bűzös szaga lehet.
A fogszuvasodás miatt felpuhult fogszöveteket mihamarabb el kell a fogból távolítani és az így kialakult üreget a fogban tömőanyaggal befedni. Ezáltal a fog szaga megszűnik, az ínygyulladás elmúlik és újra minden megfelelően funkcionálhat. Ha a szuvasodás (rohadás) tovább folyik a fogbél felé, ha eléri az ideget a fogszag mellé egy sokkal kellemetlenebb tünet, a fájdalom is megjelenik. Ezt már nem lehet egyszerűen töméssel ellátni, a fogat gyökérkezelni kell.
Bizonyos esetekben fogszuvasodás nélkül is kialakulhat kellemetlen lehelet. Amennyiben nem gyomorszáji zárógyűrű rendellenességről van szó - ez már belgyógyász illetve gasztroenterológus területe - úgy egy komoly ínygyulladás, mely fogínyvérzéssel jár, szintén okozhat nagyon kellemetlen szájszagot. Az ilyen típusú ínygyulladás elsődleges terápiája az alapos fogtisztítás, ultrahangos fogkőeltávolítás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése